Egészen óriási az arány, a koreai gyerekeknek ugyanis 50,3%-a él mindennapos feszültségben az iskola miatt. Ez 30 vizsgált ország közül a legmagasabb. A tanulmányt a Koreai Egészségügyi és Szociális Intézet adja ki.
Viszonylag nagy teher nehezedik a fiatalok vállára Spanyolországban (ott 49,4% stresszel), Szlovéniában (48,9%), és Portugáliában (47,2%) is. A legkevésbé feszült gyerekek Hollandiában (18,8%), Magyarországon (18,4%), Szlovákiában (19,1%), Ausztriában (20%), valamint Franciaországban (20,8%) élnek.
A felmérés másik aspektusa a gyerekek boldogsága volt az iskolán belül.
A dél-koreai gyerekeknek mindössze 18,5%-a mondta, hogy „nagyon boldog” az iskolában. E tekintetben Észtország áll a lista élén, ahol 9,2% ez az arány. Olaszországban 14,8, Finnországban 15,3, a Cseh Köztársaságban pedig 17,3%.
A legboldogabb gyerekek Írországban vannak (42,5%), őket követi Románia (41,6%), Litvánia (39%), Norvégia (38,8%) és Hollandia (38,4%).
A legtöbb koreai gyerek egyébként nem csak az iskolában boldogtalan. Amikor az általános elégedettségérzetről kérdezték őket, alig 60,3% adott többet 6 pontnál a 10-ből, ami a 30 országból a legalacsonyabb arány. Más országokban 80% adott többet 6 pontnál. Hollandia az első, 94,2%-kal.
De mi lehet az oka annak, hogy boldogtalanok és stresszesek a dél-koreai gyerekek?
A válasz az elvárásokban, a tanári, szülői és társadalmi nyomásban keresendő. A fiatalok életük nagy részét az iskolában töltik, ami reggeltől késő délutánig tart, majd az estéjük is többnyire tanulással, korrepetálással megy el, vagy esti, előkészítő iskolába járnak. A szabadidő olyan luxus, amit nagyon kevesen, és nagyon kevésszer engedhetnek meg maguknak. A sok tanulnivaló mellett persze mindenki elvárja tőlük a jó jegyeket, a kifogástalan erkölcsöt és magatartást, a szorgalmat, és az is jó, ha közben sportolnak is valamit. Ha valakit nem vesznek fel a szülők által preferált egyetemre, akkor nagy lehet a baj. Sok dél-koreai fiatal egyébként szeretne külföldön tanulni, amire lehetőséget találni szintén csak óriási szorgalommal lehet. Ilyen körülmények között tehát érthető a stressz és a kilátástalanság.
„Le kell vennünk a rengeteg terhet a fiatalok válláról, és több szabadidőt kell nekik biztosítanunk, amit azzal tölthetnek, amivel csak akarnak. Amit lehet, azt el kell tanulnunk az olyan országoktól, mint Hollandia, ahol a gyerekek boldogok és jó tanulók is egyszerre” – mondja a felmérést jegyző intézet elemzője, Kim Mi-sook.