Még 2006-ban fejlesztette ki a víztaszító homokot egy arab mérnök. Ha lefektetnek egy réteget a termőföld-réteg alatt ebből a homokból, az megakadályozza, hogy a víz lejjebb szivárogjon annál, ahol szükség van rá: a növények gyökereinél. Ráadásul segít egyensúlyban tartani a föld alatti vízrétegek szintjét és sótartalmát. A talajvízből nem jut fel a só a felszínre, nem szikesedik el a talaj, az öntözővíz pedig nem kerül bele a föld alatti vízrétegekbe.
Ahelyett, hogy naponta 40 percig öntöznék a termést, ahogy teszik az Arab öbölben a legtöbb helyen, csak 2 percre kapcsolják be az öntözőfejeket ott, ahol már bevezették az új technológiát.
A homokréteg fölé kerül a termőföld, amely így szivacsként szívja be és tartja meg a vizet. Aminek jó része egyébként tovább szivárogna a gyökereknél mélyebben fekvő rétegekbe – mondja a The National című dubaji lapnak a víztaszító homokot gyártó üzem igazgatója. Abu Dhabiban több helyen is sikerült így 75 százalékos vízmegtakarítást elérni. A rendszer élettartamát 30 évre teszik.
Vannak, akik azt mondják: nejlonszatyrokkal is el lehet érni hasonló eredményt. De azokon gombák és baktériumok jelennek meg, mert elzárják az oxigén és a gázok természetes körforgását a talajban – mondja a feltaláló.
A víztaszító homok gyártásába még 2008-ban fogtak bele, de a pénzügyi válság visszavetette a projektet. Közben egyetemi kutatások folytak: két éven át vizsgálták két melegházban, hogy lehet-e bármilyen káros következménye az újfajta homok használatának. Az eredmények megnyugtatóak voltak. A gyökerek 20 százalékkal vastagabbak, a termés harmadával több volt ott, ahol a módszert alkalmazták. A kísérleti növények lucerna, rizs, paradicsom és fejessaláta voltak. Nem csak túlélték a tesztet, de szépen fejlődtek is.
Ausztráliából, Kanadából, Tunéziából, Algériából és Németországból is érdeklődnek a víztaszító homok iránt. A gyártók nem csak a mezőgazdaságban akarják alkalmazni a találmányt, hanem olyan épületek megóvására is, amelyeknek alapzatát a talajvízből kicsapódó só veszélyezteti. Külföldön meg az árvízvédelemben látnak lehetőségeket.
Most már csak az kell, hogy gazdaságossá tegyék a gyártást. Sivatagi homokot használnak, azt vegyítik a vízhatlanító anyaggal. A kész termékből most egy tonna 250 dirhamba, valamivel több, mint 15 ezer forintba kerül.