„Agyakat” akarnak visszaszerezni afrikai országok azért, hogy az Európában, Amerikában elsajátított tudást otthon dolgoztassák.
Hovatovább mozgalommá válik Afrika országaiban a világba szétszóródott, tanult, felkészült fiatalok hazacsábítása. A CNN becslésen alapuló adatsort ismertet arról, hol és hányan élnek, dolgoznak a kontinensen kívül. Eszerint Észak-Amerikában 39 millió, Latin-Amerikában 113 millió, a Karib-térségben 13,6 millió, Európában 3,5 millió afrikai dolgozik úgy, hogy megelőzőleg színvonalas képzésben vett részt. Ma már kezd szervezett kontinens-programmá válni ezeknek az elszármazottaknak a hazahívása. Ehhez előfeltétel, hogy ne tegyenek különbséget az elszármazás alapján, ne különböztessenek meg senkit amiatt, hogy ők maguk, vagy szüleik hol születtek, mely országból vándoroltak Európába, Amerikába. Egy specializálódott intézmény már 60 éve foglalkozik azzal, hogy hídként működjön Amerika és Afrika között, az Afrika-amerikai Intézetet képviselő Amini Kajunju eddig alapvetően arra összpontosított – hangzott el a nyilatkozatában -, hogy kiépüljön a humán kapacitás a kontinensen, lehetőséget adva az afrikai diákoknak, hogy tanulmányaikat folytatva tudományos fokozatokat érjenek el az Egyesült Államok egyetemein. Több mint 90 százalékuk már hazatért, s otthon az állami, a non-profit vagy a magánszférában tevékenykedik, s nem mellékesen támogatja a diaszpóra otthoni foglalkoztatásában is szerepet játszó alapítványt. Egyelőre azonban a fogadó országokban vár sajátos misszió a diaszpórára, hiszen el kell oszlatni a nyugati világban kialakult félelmeket Afrikáról. A kapcsolatok erősítésén, a tájékozódáson keresztül is segíteni tudják a világot a külpolitikai helyzetértékelésekben, döntésekben. “Csak” a harmadik szempont, hogy szerepet vállaljanak a technológiák, know-how-k otthoni, afrikai alkalmazásában.