Mianmar kész visszafogadni az elüldözött muzulmán rohingyákat
Legalábbis ezt jelentette be televíziós beszédben az ország névleges vezetője, a Nobel-békedíjas Aun Szan Szu Kji. Mianmar, az egykori Burma vezetője néhány órával azelőtt beszélt, hogy New Yorkban megnyílt volna az ENSZ ülésszaka.
A világszervezet közgyűlésében minden valószínűség szerint Mianmar sok bírálatot kap azért, mert elüldözött több mint 410 ezer rohingyát az ország területéről. Aun Szan Szu Kji asszony eddig nem szólalt meg ebben az ügyben. Irodája is csak annyit közölt, hogy nem megy el az ENSZ-be. Mit mondott most televíziós beszédében?
Azt, hogy mélységesen fájlalja, hogy sok rohingya menekülésre kényszerült és Mianmar kész arra, hogy visszafogadja őket. Közölte: mélységesen elszomorítja az emberi jogok megsértése a kisebbségi falvakban. A hadsereg brutális megtorló hadjáratot folytat a rohingya területeken, hogy menekülésre bírja a muzulmán kisebbség tagjait. Az ürügy erre az, hogy a rohingya kisebbség önvédelmi milíciát szervezett a folyamatos zaklatások ellen. Ezt a milíciát terrorista szervezetnek minősítette a hadsereg, mely felégette a rohingya falvakat, hogy így késztesse menekülésre a muzulmán kisebbséget.
A rohingya menekültek döntő többsége Bangladesben vegetál leírhatatlan körülmények között. A koldusszegény állam nincs felkészülve ilyen sok menekült fogadására. Mianmar viszont nem ismeri el a rohingya kisebbség állampolgári jogait. Arra hivatkozva, hogy a muzulmánokat a brit birodalom idejében telepítették be az országba a Rádzsból, vagyis az akkor még egységes Indiából.
A hadsereg ugyan névleg átadta a hatalmat a polgári kormányzatnak, de a színfalak mögött továbbra is a tábornokok döntenek politikai kérdésekben. Ennek a demokratizált diktatúrának az ideológiája a vallásos nacionalizmus. A buddhista többség minden nemzeti és vallási kisebbséget kizár a politikai döntésekből. Amióta viszont Mianmar nyitott a világ felé, nem hagyhatja figyelmen kívül a nemzetközi közvéleményt. Aun Szan Szu Kji feladata épp az, hogy eladja ezt a politikát külföldön és belföldön egyaránt. Ezért szépen hangzó ígéretei aligha nyugtatják meg a rohingya kisebbséget, mely a hadsereg elől az életét mentve érkezett Mianmarból Bangladesbe.
Fotó: rohingya menekültek Bangladesben / Flickr