A Legfelsőbb Bíróság keddi döntésével kijelentette, hogy az állam szavazóinak joga van eldönteni, hogy a felsőoktatási felvételiken figyelembe vegyék-e a kisebbségi származást.
Az alkotmánybíróság szerepét is betöltő Legfelsőbb Bíróság egyértelmű, 6-2 arányban hozta meg döntését, arról a 2006-os népszavazásról, amelyben a michigani választók 58 százalékos aránnyal úgy döntöttek, hogy az állami alkotmányban tiltják a pozitív diszkriminációt. A származást figyelembe vétele az állami főiskolák és egyetemek számára lett megtiltva.
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága szerint nem ütközik az amerikai alkotmányba a tiltás, felülbírálva a szövetségi fellebbviteli bíróság döntését, amely diszkriminatívnak tartotta az alkotmánymódosítást.
A Bíróság döntésében kiemelte, hogy nem magáról a pozitív diszkrimináció intézményéről hozott döntést, hanem a jogi folyamatról, ahogy azt Michigan állam betiltotta. A tiltás a Bíróság szerint azért maradhat meg, mert arról a választók döntöttek, és nem a képviselők, vagy a bíróságok. Anthony Kennedy bíró a döntés magyarázatában kijelentette: aláássa a demokratikus folyamatokat az,ha feltételezzük, hogy a választók nem tudnak döntést hozni ilyen érzékeny ügyekben racionális érvek alapján
A két ellenvéleményen lévő bíró, Sonia Sotomayor és Ruth Bader Ginsburg azonban arra figyelmeztetett, hogy egy demokráciában a megfelelő fékek nélkül a demokratikusan elfogadott jogszabályok alkalmasak lehetnek egy kisebbség elnyomására, és ezért az alkotmány csak bizonyos határokon belül engedi, hogy mit tehet meg a többség. A michigani döntés pedig egy ilyen határt lépett át, mégpedig a törvények előtti egyenlőség garanciáját