A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) még 1973-ban fogadta el azt a megállapodást, amely megtiltja a 14 év alatti gyermekek foglalkoztatását. Bolíviában, ahol most éppen a parlament előtt fekszik a vonatkozó törvénytervezet, az öt és 17 év közötti korosztály 28 százaléka dolgozik. Bár az ország 1997-ben ratifikálta a nemzetközi szerződést, lényegében a mai napig nem szereztek érvényt neki a nemzeti törvényalkotás szintjén. S ez egyre nehezebb lesz, hiszen jelenleg éppen a gyerekek tiltakoznak a foglalkoztatásuk megtiltása ellen.
Bár sokan igyekeznek ezt a hagyományokkal és a nemzeti sajátosságokkal magyarázni, a gyerekek mégsem a hagyományoknak áldoznak, amikor napi tíz órában talicskáznak téglát építkezéseken vagy árulnak ezt-azt az utcákon, esetleg házaknál dolgoznak, hanem – bár mily meglepő is sokak számára – ezt jól megtapasztalt megélhetési okokból teszik.
Decemberben gyermekek vonultak a bolíviai elnöki palota elé és tiltakoztak Evo Morales elnöknél, amiért az késznek mutatkozott eleget tenni a nemzetközi kötelezettségeinek és megtiltani a gyermekmunkát. A tltakozást könnygázzal és erős rendőri fellépéssel szétzavarták: az esemény kapcsán a szenátus berekesztette a tervezet vitáját január közepéig és fogadta a gyermekek küldötteit, akik megmagyarázták álláspontjukat a honatyáknak.
Kiderült: a Dolgozó Bolíviai Kiskorúak Szervezete elutasítja a jogszabályt, mivel az nem veszi figyelembe a realitásokat az országban. A gyermekmunka gyökerei a szegénységben, a családok szétesésében, a gyermekek elhagyásában és utcára kerülésében, valamint a felnőttek munkanélkülivé válásában kersendők.
Jelenleg hivatalosan 848 ezer kiskorú dolgozó gyermeket tartanak nyilván Bolíviában, de a számuk ennél jóval több a fekete foglalkoztatás miatt. Többségüket cukornád szüreten, bányákban, téglagyárakban, a halászatban, szemétgyüjtésben, kórházak takarításánál, autók őrzésénél és hasonló állásokban foglalkoztatják. Sok közöttük az elhagyott, utcán élő gyermek és az olyan is, aki apa híján már 10 évesen eltartja az édesanyját és a testvéreit, hiszen könnyebben kap munkát, mint édesanyja.
Az államfő álláspontja megegyezik az országban tevékenykedő Save the Children civil szervezettel, amely szerint nem a gyermekmunkát kell tiltani, hanem a gyermekek kihasználását kell megakadályozni. Evo Morales a kérdés kapcsán nem egyszer mesélte el, hogy ő maga 6 éves korától fagyit árult, hogy hozzájáruljon családja megélhetéséhez. S mind mondotta, az ő gyerekei is dolgoztak…
Az ILO latin-amerikai regionális szerveztének elnöke szerint ezek a magyarázatok nagyon hasonlítanak arra, amelyekkel régen a rabszolgaság eltörlését igyekeztek megakadályozni. Guillermo Dema szerint szó sincs kulturális hagyományokról, hiszen Peruban és Ecuadorban ugyancsak igyekeznek eltörtölni a gyermekmunkát – vagyis ott nem vonják be az érvelésbe a térség kulturális hagyományait. A gyermekmunka melletti érvelés sokkal inkább a szegénység állandósítására való törekvés – mondja. Példaként Hondurast és Salvadort hozta fel, ahol sikerült csökkenteni a gyermekmunkát, pedig nem gazdag országokról van szó.
A Bolíviai Nemzetgyűlés most két bizottság létrehozását tervezi, amely a Codico Niña, Niño és Adolescente ( Fiúk, lányok és serdülők Kódexe) lehetséges módosításait dolgozza majd ki, vagyis még nem tudni, mi lesz a gyermekmunka engedélyezésének a jövője a latin-amerikai országban.