Ez nem kis problémát jelent a magasabban fekvő en, hiszen ott a lakosság nincs hozzászokva ehhez a betegséget terjesztő szúnyogfajhoz, így a természetes védekezés sem működik. Vagyis a kór szinte rajtaütésszerűen éri őket és tapasztalatok hiányában tragédiákat okozhat. A vatlanul megtámadott lakosság gyakrabban fog megbetegedni, mint azokon a területeken, ahol számolnak a fertőzés veszélyével. Utóbbiaknál már kialakult bizonyos védekezés és immunrendszerük sem adja fel azonnal a harcot a fertőzést követően.
Mercedes Pascual, a Michigan Egyetem kutatója szerint ,,egy robbanásszerű megbetegedési hullám veszsélye nagy és komoly gondokat okozhat az érintett terülteken”. A magasan fekvő terleteken a kór rizikója lényegesen kisebb volt és ezért is alakult ki történelmileg, hogy a lakosság nem a partvidékekre és az alacsonyan fekvő síkságokra teleplt.
A Science folyirat szerint ez a folyamat a leginkább Kolumbia és Etiópia hegyvidéki területein figyelhető meg, ahol már 1990 óta vannak regisztrált megbetegedések. A legmelegebb években már számos megbetegedést jegyeztek fel, míg a normális hőmérséklet mellett a kórokozó kiterjedési terüelte megmaradt a szokásos vidékeken.
A leginkább vezsélyeztetett terület azonban nem Kolumbia, hanem Etiópia, ahol a lakosság jelentős része a tengersznt felett 1600 és 2400 méteren él. A számításaink szerint 1 fok celsius felmelegedés már a 15 év alatti korosztály esetében 3 millióval több megbetegedést okoz, mint jelenleg. Éppen ezért javasolják a kutatók, hogy már most, mielőtt tömegesen megjelenne a kór, meg kell kezdeni a lakosság felkészítését. Az Egészségügy Világszervezet adatai szerint 2012-ben 207 millió megbetegedést resgisztráltak világszerte és ebből 627 ezer volt a halálos kimenetelű.