A 23 ezer dolgozóból nyolcezren sztrájkolnak. Lezárták a bányához vezető utakat és ezzel teljesen megbénították a termelést a világ egyik legnagyobb arany-és réz lelőhelyén. A bánya 90 százalékban a Freeport amerikai cég, tíz százalékban az indonéz állam tulajdona. A bányászok eredetileg a másfél dolláros órabér húsz szorosát, 30 dollárt követeltek. Aztán ezt levitték négy dollárra, de a tulajdonos „legnagylelkűbb” ajánlata 2 dollár volt, amit visszautasítottak. Azóta semmi jele nincs az álláspontok közeledésének. Az amerikai bányaipari cég, amelynek másutt is vannak üzemei, tavaly 5 milliárd dolláros profitot produkált. A mostani sztrájk az indonéziai üzemben napi 19 millió dollár veszteséget jelent. A szakértők szerint az arany ára nemcsak a világgazdaságban érzékelhető válságjelek, hanem az indonéziai kitermelés leállása miatt is emelkedik. De ennek a konfliktusnak a gazdaságin túl etnikai, politikai oldala is van. A Glasberg bánya ugyanis az indonéz fővárostól 4000 kilométerre a mikronéziai Új-Guinea szigetén található. A bánya a sziget nyugati, Indonéziához tartozó részén van, a sziget keleti fele Pápua-Új-Guinea néven független állam. Az arany- és réz business-ben érdekelteken túl, csak néprajztudósok járnak errefelé, már ha engedélyt kapnak az indonéz kormánytól. Nyugati újságírók erre például nem számíthatnak. Merthogy meglehetősen „instabil” régióról van szó, ahol gyakoriak az összetűzések a helyi többségi lakosság, vagyis a pápuák, és az általuk megszállónak tekintett indonéz rendfenntartók között. És bár a bányában az indonéz állam csak kisebbségi tulajdonos, a hónapok óta kitartó sztrájkolók elszántsága politikai és etnikai motívumokkal is magyarázható…(Le Monde, Reuters)
(Visited 1 times, 1 visits today)