A tanácskozáson azok az országok vettek részt, amelyek csatlakoztak a taposóaknákat tiltó 1997-es ottawai konvencióhoz. Eddig 158 állam írta alá az egyezményt, amely nemcsak az alattomos fegyver alkalmazását tiltja, hanem gyártását is és a meglévő készletek felszámolását is előirányozza. Évente még mindig 15-20 ezer ember hal meg taposó aknára lépve. A legnagyobb veszélyt Mozambikban, Angolában, Afganisztánban és Boszniában jelentik az alattomos fegyverek. Vagyis olyan országokban, ahol most is konfliktus zajlik, vagy korábban hosszú éveken át zajlott. Kambodzsa – ahol a tiltó konvenciót aláíró országok immár 11. konferenciájukat tartották – is veszélyeztetett állam. Húszezer kambodzsainak kellett valamelyik végtagját amputálni taposó akna baleset miatt. A tanácskozás újra minden országot tiltásra szólított fel. De négy nagyhatalom: USA, Kína , Oroszország és India, továbbá olyan kényes stratégiai helyzetben lévő ország, mint Izrael vagy Szíria sem hajlandó egyelőre lemondani erről a fegyverről. A konferencia annyi pozitívumot nyugtázhatott, hogy valamelyest felgyorsult a még veszélyes területek aknátlanítása és több segítséget kapnak a balesetek áldozatai. És még egy biztató jel: a konferencián megjelent a nemrég hivatalba lépett és reformpolitikát megvalósító burmai kormány képviselője is – egyelőre megfigyelőként. Burmában évtizedek óta háborús méretű harcok zajlanak a nemzeti kisebbségek gerilla csapatai és a központi kormányhadsereg között, a taposóakna gyakran használt fegyver. Az új vezetés a kisebbségi jogok elismerését ígéri, és ha a megbékélésből valóság lesz az új vezetés akár a taposóaknákat tiltó konvencióhoz is csatlakozhat majd.(RFI)