Hissene Habré 1982-től nyolc éven át vezette Csádot. Ez idő alatt 40 ezer embert öltek meg, főleg ellenzékieket és bizonyos etnikai csoportokhoz tartozókat. Bukása után Szenegálba menekült, ahol azóta is él. 2000-ben egy csádi származású belga állampolgár feljelentése alapján indított Habré ellen büntetőeljárást Belgium, emberiesség elleni bűncselekmények miatt. 2006-ban pedig az Afrikai Unió is arra szólította fel Szenegált, hogy ítélkezzen a volt csádi államfő bűneiről. A pert azóta sem kezdték el. Az utóbbi években Belgium többször kérte, hogy adják ki a csádi hóhért, ám Dakar mindig elutasította a kérést. Néhány éve a Nemzetközi Büntetőbíróságot is megpróbálták bevonni az eljárásba, sikertelenül. A szenegáli elnök mostani nyilatkozat azt erősíti meg, hogy Szenegál továbbra is menedéket nyújt a volt csádi elnöknek, és bár Macky Sall ígéretet tett a büntetőper elindítására, erre vajmi kevés az esély, az elmúlt évek tapasztalatai alapján.