A kibertér már mindent lehet lopni, üzleti titkokat, pénzt, jó hírnevet. A kiberbűnözés szerény becslések szerint is évi százmilliárd dolláros kárt okoz a világon. Sok a biztonsági rés, de nem csak a gépeken, hanem a felhasználók gondolkodásában is – mondja Krnács András, a Safer internet, vagyis a biztonságosabb internet nevű program gyakorlati oktatója. Mint fogalmazott, az adathalászat elsősorban az elővigyázatlan, meggondolatlan emberek sérelmére történik.
Az átveréses bűncselekmények egyik leggyakoribb típusa a „nigériai levél” nevű spam (kéretlen e-mail üzenet), amely módszer már a XIX. században is működött, csak nem a bűnözők nem elektronikusan, hanem posta, papírlevélen keresték meg lehetséges áldozataikat. A mai „nigériai levélben” egy menekülttáborban lévő lány kér segítséget, történetét többen elhitték, és anyagi támogatást küldtek neki. Netes biztonsági szakemberek azonban kiderítették, hogy a kéretlen levelet nem Afrikából, hanem Londonból küldték szét.
Vannak olyan csalók is, akik banki jelszavakat akarnak megszerezni, ezért internetes banki oldalakat másolnak le. Ezután nincs más dolguk, mint várni, hogy ki az, aki a pénzintézete oldalát a Goggle-ban keresi meg, merthogy a keresőben hamis oldal is feljön, lévén szinte ugyanaz a címe, mint az eredetinek. Aki ilyen helyen megadja a jelszavát, felfedi azt a csalók előtt, így hozzáférhetnek a bankszámlájához. A bűnözők, miután bejutottak az jelszóval védett helyre, elutalhatják az ott talált pénzt, esetleg negatívba is fordíthatják az egyenleget. Arra kell figyelni ezért, hogy a hamis oldalak címsora a böngészőben nem https-sel kezdődik, hanem http-vel. A s betű mindig ott van internetes banki oldalaknál, mint a biztonságos böngészés protokollja – tette hozzá a szakember.
A közösségi oldalakra kitett adatokkal is visszaélhetnek idegenek. Ausztráliában bűnözők törtek egy nagymamára, akit annyira megvertek, hogy majdnem meghalt. A rablók azt a pénzt keresték, amiről a Facebookon szereztek információkat, és amiről úgy tudták, hogy köze van az asszonynak. A közösségi oldalra kitett fényképen egyébként egy ágyon pénzt számoló társaság volt látható – mondta. Krnács András felhívta a figyelmet, hogy manapság a korszerű fényképezőgépek, telefonok eltárolják a GPS adatokat is, azt, hogy hol készült a fotó.
A legkiszolgáltatottabbak a gyerekek, hiszen még nem tudják fölmérni, hogy bizonyos adatok, képek megosztásával zaklatásnak is kitehetik magukat. Benák-Tömöri Judit klinikai szakpszichológus szerint a probléma megoldásának része, hogy a szülő ne hagyja, hogy gyermeke már kiskorában, akár ötévesen számítógépes játékokat játsszon, mert ezt hamarosan, és túl korán követheti az ellenőrizetlen internetes szörfölgetés is.