1995-ben Franciaország, általános meglepetésre felszíni atomkísérleteket hajtott végre a Csendes óceáni Mururoa- szigeteken. Ezt nemzetbiztonsági okokkal indokolta, de a kísérletek befejeztével egyik kezdeményezője volt az atomrobbantások, még a békés célúak is, tejes betiltásának. A tárgyalások viszonylag gyorsan lezárultak és 1996-ra aláírásra készen állt az egyezmény, amelyet 182 ország külügyminisztere el is látott szignójával. De a mai napig csak 156 ország törvényhozása ratifikálta, márpedig a tényleges életbe lépéshez ez a végső jóváhagyás kell. December 6-án Indonézia parlamentje ratifikálta az egyezményt, vagyis egy újabb potenciális atomhatalom fogadta el magára nézve kötelezőnek a kísérleti robbantások tilalmát. Ezt sokan fontos fejleménynek tekintik, amely példaértékű lehet. Mert a 44 tényleges vagy potenciális atomhatalom közül csak 36 ratifikálta a szerződést. A nyolc távol maradó közül az Egyesült Államok, Kína és Irán még adós a ratifikációval, miközben Észak-Korea, India és Pakisztán még alá sem írta az egyezményt. A megállapodás betartatása ma már ellenőrizhető, mert a szerződő felek megteremtették az ehhez szükséges technikai és intézményi apparátust. A fukusimai baleset idején ennek az ellenőrző rendszernek a mérései fontos támpontot jelentettek a polgári védelmi hatóságoknak még a katasztrófától távol eső körzetekben is.(RFI)
(Visited 1 times, 1 visits today)