A Jóm kippur, a bűnök engesztelésének zsidó ünnepe előtt az ortodox zsidók a kaparot szertartás során egy csirkét forgatnak meg a fejük fölött, amely állatot után a metsző rituálisan levág, a bűnök elvételének jeléül. Ez a szertartás azonban, mivel gyakran az utcán zajlik, nemcsak az izraeli társadalmat, hanem még a vallásos közösséget is megosztja, ugyanis nem mindenki tartja elfogadhatónak és követendőnek. A szekuláris izraeliek és az állatvédők nyomására a kormány betiltotta a kaparotot, legalábbis nyilvánosan, és arra kérte az ortodoxokat, hogy ezt otthon vagy a vágóhidak közelében tegyék meg.
Azonban nem mindenki fogadta el az új rendeletet és több rabbi is tüntetésre szólította fel a gyülekezetét. Szerintük ugyanis diszkriminatív és vallásellenes a törvény, mivel akadályozza őket a szabad vallásgyakorlásban. Csirkéket lóbáltak és emeltek a magasba, miközben többen a Tórából olvastak fel. De a szertartást végül megtartották és hajnalban elvágták a csirkék torkát a jeruzsálemi belvárosban.