A csúcstalálkozó egyébként bizakodó hangulatban vette kezdetét, miután a csúcsot megelőző napokban az Egyesült Államok, Kína, India, majd vasárnap a Dél-afrikai Köztársaság is letette az asztalra javaslatát az üvegházgázok kibocsátásának mérséklésére – jelentette az MTI. Bajnai Gordon magyar miniszterelnök sok más kormányfőhöz hasonlóan a konferencia utolsó két napjára érkezik Koppenhágába.
A történelem folyamán először közös tárgyalódelegációt küld az Afrikai Unió egy fontos találkozóra. Az érdekeinket már nem lehet figyelmen kívül hagyni – nyilatkozta az etióp elnök a koppenhágai klímacsúcs előtt. Melesz Zenavit bízták meg ugyanis a kontinens vezetői, hogy képviselje az 52 ország érdekeit Dániában. Afrika állam- és kormányfői azt szeretnék elérni, hogy a fejlett országok segítsenek enyhíteni a klímaváltozás hatásait hazájukban, és kompenzálják őket az általuk okozott károkért.
Az egységes és határozott hang biztosan meglesz: Zenavi már a találkozó előtt észrevétette magát nyilatkozataival. Azzal fenyegetett, hogy az összes afrikai ország nevében vonul ki a tárgyalásokról, ha nem éri el célját. Azt, hogy Afrika pontosan mennyi pénzre tart igényt, nem tudni, de sajtóértesülések szerint több tízmilliárd dollárt fognak követelni.
Az afrikai főtárgyaló azonban hangsúlyozta, hogy nem a pénz az első, hanem az, hogy megegyezés szülessen a klímaváltozása elleni közös fellépésről. Az afrikai országok már korábban bejelentették, hogy azt szeretnék: a fejlett gazdaságok 2020-ra 40 százalékkal csökkentsék károsanyag-kibocsátásukat, az 1990-es szinthez képest. Ám ilyen ígéretre kevés az esély Koppenhágában.
Forrás: MTI