Afrika szerte, az emberek gyakran csapdákat állítanak a „bozóthús” elfogására, közben csimpánzokat és más állatokat ölnek meg vagy okoznak nekik sérüléseket. Ám a Guinea esőerdeiben élő néhány csimpánz megtanulta felismerni ezeket a csapdákat – mutatták ki kutatók. Még megdöbbentőbb, hogy az állatok megkeresik, és szándékosan hatástalanítják a csapdákat, sérülés nélkül beindítják őket.
A felfedezés váratlanul érte Gaku Ohashi főemlőskutatót és Tetsuro Matsuzawa professzort, akik Bossouban követték a csimpánzokat, hogy szociális viselkedésüket megfigyeljék. Kelet- és Nyugat-Afrikában, számos vizsgált helyszínen születtek már jelentések csapdák miatt megsebesült csimpánzokról, számos állat a csapdában pusztult el. Bossou környékén azonban nagyon kevés ilyen esetet jegyeztek fel a majmok között, ami szokatlan ott, ahol a csimpánzok az emberi települések közelében élnek, a csapdákat pedig rendszeresen kihelyezik. A főemlőskutatók már tudják, miért.
A csimpánzok vizsgálata során, Ohashi és Matsuzawa öt hímet figyelt meg – mind fiatalokat, mind kifejlett egyedeket -, amint megpróbálják szétszedni, és deaktiválni a csapdákat. Két megfigyelt alkalommal, a majmok sikeresen hatástalanították a számukra kihelyezett csapdákat A tipikus csapda dróthurokból áll, melyet ívben meghajlított ághoz kötnek kötéllel. Amint az állat keresztüllép a hurkon, a csapda bezáródik lába vagy nyaka körül. Az ilyen csapdák komoly károkat okoznak és minden olyan állatot érintenek, amelyek kapcsolatba lépnek velük.
Ám a hím Bossou csimpánzok rájöttek, hogy járjanak túl a vadászok eszén, és hatástalanítsák a csapdákat. A kutatók hat elkülönült esetet írnak le a Primates folyóiratban. Ezek során a csimpánzok megpróbálták hatástalanítani a hurkokat. Az állatok a legtöbb esetben megfogták a faágat, és addig rázták, míg a csapda szétesett. Néha egy állat finoman megkocogtatta a csapdát tartó, ívbe feszült ágat, mielőtt megragadta volna, hogy hatástalanítsa a csapdát. Ám minden esetben elkerülték a legveszélyesebb rész, a dróthurok érintését.
Ohashi elmondta, igen meglepődtek, amikor észlelték ezt a viselkedést. „Ez az első jelentés olyan csimpánzokról, melyek sérülés nélkül hatástalanítják a csapdákat.” A csimpánzok tevékenysége valami fontosat is elárul arról, hogyan tanulnak. Az állatok ugyanis gyakran úgy tesznek szert újabb képességekre, hogy próbálkoznak. Például, amikor diót próbálnak feltörni, akkor vagy követ vágnak neki az üllőként funkcionálónak, és teljesen eltévesztik a diót. Vagy pedig két kezüket használják, hogy feltörjék a diót, mely szintén hatástalan.
Ám a Bossou csimpánzok ezen a módon nem tanulhatták meg a csapdák hatástalanítását, mivel egyetlen hiba is végzetes lehet. „A megfigyelések azt jelzik, hogy az állatok bizonyos eljárásokat a kipróbálás nélkül elsajátíthatnak” – mondja Ohashi. A kutatók azon gondolkodnak, hogy a csimpánzok az idők folyamán talán megfigyelés során tanulták meg, hogyan működnek a csapdák, ezt az információt pedig a generációk tovább adták egymásnak. Az egyik esetben, egy fiatal hím megfigyelte, kifejlett társa hogyan hatástalanítja a csapdát, mielőtt odamerészkedett volna, hogy megvizsgálja, mikor az így már biztonságos volt.
A kutatók azonban figyelmeztetnek, hogy a csapdák továbbra is komoly veszélyt jelentenek a vadon élő csimpánzokra. Azt is leírták, hogy a más régiókban élő csimpánzok a jelek szerint eddig nem tanulták meg, hogyan járjanak túl az emberek eszén ebben az aspektusban.
forrás: hirado.hu/BBC