Az elmúlt években fellendült a kereslet az eritreai ásványkincsek iránt. Az ország bányászati ipara fejlődésnek indult, ami komoly bevételeket hozott az országnak. Az IGAD azzal vádolta meg az asmarai vezetést, hogy éppen, ebből, a bányászatból befolyó pénzből támogatja a térségben működő lázadó szervezeteket. Az IGAD szerint az eritreai vezetés ezzel súlyosan veszélyezteti a térség törékeny politikai, gazdasági, katonai egyensúlyát. Az államfők mindezek ismeretében arra szólították fel az Afrikai Uniót és az ENSZ-t, hogy hozzanak újabb szankciókat Eritrea ellen. A büntető intézkedések pedig terjedjenek ki a gazdasági kapcsolatokra, a magas rangú eritreai vezetők utazásának korlátozására és a külföldön élő eritreai diaszpóra átutalásainak zárolására. Szakértők korábban többször is arra hívták fel a figyelmet, az eritreai politikusok külföldön arra buzdítják az ott élő honfitársaikat, hogy küldjenek minél több pénzt haza, így hizlalva az ország valuta tartalékait.
Eritreát utoljára 2010-ben az ENSZ BT fegyverembargóval sújtotta, néhány magas rangú vezető ellen utazási korlátozásokat vezetett be és külföldi bankszámláikat is befagyasztotta. Az eritreai vezetés visszautasítja a vádakat.