A menekültek egyetemi oktatásáért küzdenek svájci diákok
Svájcban ugyanis most túl magasak a követelmények a menekültekre nézve, ami miatt nincs lehetőségük továbbtanulásra. A vezető diákszervezet a szabályok megváltoztatását követeli.
„Az oktatáshoz való jog alapvető emberi jog. Ezért kell a tanulásnak elérhetővé válnia mindenki számára, akiben megvan hozzá az akarat és a megfelelő képesség” – mondta Gabriela Lüthi, a Svájci Diákok Uniójának (VSS) igazgatója a szervezet sajtótájékoztatóján. Az eseményt azért szervezték, hogy felhívják a figyelmet Svájc oktatáspolitikájának egyenlőtlenségeire és az ott élő menekültek szűkös lehetőségeire.
Svájcban az egyetemi jelentkezés nagy kihívást állít a külföldiek elé. Amennyiben ugyanis valaki nem a svájci középiskolai rendszerben érettségizett, csak akkor jelentkezhet az országban egyetemre, ha már van egy, a svájci felsőoktatási rendszer által is elfogadott egyetemi diplomája. Ha ezzel nem rendelkezik, kénytelen letenni egy vizsgát, ami kiváltja az ottani érettségit.
Ami még tovább nehezíti az egyetemre való bekerülést, az a nyelvtudásra vonatkozó magas követelmény. Az igazi igazságtalanságok itt rejtőznek, hiszen míg egy svájcinak, aki másik régióból származik, elég középszinten beszélnie annak a tartománynak a nyelvét, ahová jelentkezik, addig egy menekülttől felsőfokú nyelvtudást igazoló dokumentumot kérnek a jelentkezéskor.
Ahogy arról a The Local svájci kiadása is beszámolt, a VSS most arra szólította fel az illetékeseket, hogy változtassanak és tegyék egyszerűbbé a menekültek számára az egyetemi jelentkezést – hiszen ha Svájcban szereznek diplomát, akkor könnyebben tudnak majd ott érvényesülni is. Legtöbbjük szakképesítését ugyanis nem ismerik el az országban, így a munkaerőpiacon sem tudnak boldogulni.
Pozitív példa is akad azonban: Svájcban több egyetemen indítottak 2015-ben olyan szemináriumokat, ahová a menekültek is beülhettek, teljesen ingyen. A Genfi Egyetem 35 menekültet fogadott így múlt szeptemberben, de a mostani javaslat is pozitív visszajelzéseket kapott az egyetemek képviselőitől.
A VSS szerint azonban több cselekvésre és nagyobb változásokra van szükség. Szeretnék, ha a nyelvi felzárkóztatás ingyenessé válna a menekültek számára és az ösztöndíjprogramot is kiterjesztenék, hogy azoknak, akik tanulnak, ne kelljen a mindennapi megélhetésért aggódniuk.
„Ha az integrációs rendszerünk nincs felkészülve rá, hogy olyan menekülteket támogasson, akik már eleve tanultak vagy a jövőben szeretnének tanulni, akkor elszalasztunk egy esélyt, és lemaradunk arról, hogy megtartsuk a lehetséges jól képzett munkaerőt” – mondta a VSS-projekt koordinátora, Martina von Arx a diákunió eseményén.