Új, szubjektív gazdaságpolitikát hirdetett Lengyelország miniszterelnöke
Az elmúlt 25 évben gazdaságunk nagy részét eladtuk a külföldnek. Évente 75-80 milliárd zloty áramlik ki emiatt az országból – hangsúlyozta Mateusz Mazowiecki. A lengyel miniszterelnök a francia Thomas Piketty tanulmányára utalt, aki néhány munkatársával együtt azt vázolta fel, hogy az egykori szocialista országokból óriási pénzek áramlanak ki a korábbi befektetések eredményeként. Mit akar most Lengyelország nemrég kinevezett közgazdász miniszterelnöke?
“Szubjektív gazdaságpolitikát”. Ez kevesebb külföldi beruházást jelent és a hazai tőke előtérbe helyezését. Emiatt megállítanák a privatizációt. Növekedne az állam újraelosztó szerepe. Ez összefügg azzal, hogy a kormányzó párt jelentős összegű szociális támogatással kívánja növelni politikai tőkéjét. Ez eddig be is jött, mert a kormánypárt népszerűsége és elfogadottsága magas annak ellenére, hogy sok olyan új törvényt hoztak, melyek ellenérzéseket szültek Brüsszelben és másutt külföldön.
Egyelőre megy a szekér: tavaly a GDP 4,6%-kal növekedett. Az államadósságot sikerült lejjebb vinni a GDP 60%-áról 50%-ára. Csakhogy – mondják a kritikusok – mindez összefügg a jó európai konjunktúrával és az uniós pénzekkel, melyekből Lengyelország kap a legtöbbet. A következő években aligha érkezik ennyi uniós pénz, hiszen a Brexit miatt baj van az EU költségvetésével. Ezenkívül Varsó kötelezettségszegési eljárás alatt áll jogrendjének reformja miatt. A varsói kormány és Brüsszel viszonya pocsék és ez nem bátorítja a külföldi befektetőket.
Akik a miniszterelnök szavaival ellentétben nélkülözhetetlenek Lengyelországban. Miért? Mert nincs hazai tőke. A lengyelek képtelenek pénzt félretenni, mert a fizetésük olyan alacsony, hogy a többség örül, ha megél. Ennek következtében pénz csakis külföldről jöhet. Illetve az államtól. Mateusz Morawiecki miniszterelnök állami támogatással kíván megteremteni egy hazai tőkés osztályt. Amely aztán nyilvánvalóan hűséges támasza lenne a kormánypártnak. A hazai vállalkozóknak eddig nem voltak meg az eszközeik a külföldi vetélytársakkal folyó versenyben – mondta a miniszterelnök. Ebből érthető meg a jogrend reformja is: a hatalom olyan jogot akar, mely előnyben részesíti a hazai vállalkozókat. Ezért megy szembe Brüsszellel. Sikerre vezethet-e a lengyel miniszterelnök “szubjektív gazdaságpolitikája”? A liberális reformközgazdászok szerint a varsói kormány feléli a jövőt: olyan pénzeket oszt el politikai és szociális alapon, melyeket jelentős részben külföldről kap. És melyeket talán jobb lenne a versenyképesség javítására költeni, hiszen például az informatikai forradalomban Lengyelország messze lemarad az uniós átlag mögött, és akkor még nem beszéltünk Észtországról, mely az egész államigazgatást átállította a digitális rendszerre…