A napokban két elefánt tetemére bukkantak a szumátrai Rian tartományban, nem messze egy ültetvénytől. Mindkét ormányos mérgezés áldozata lett. 1985-ben még 5000 elefánt élt Indonézia vadonjaiban. Számuk mostanra jelentősen csökkent, a becslések szerint 2400 és 2800 közé tehető. Vagyis az állomány a felére csökkent. Ha ez így megy tovább, három évtized múlva kihal az elefánt Indonéziában, figyelmeztetnek a természetvédők. Pedig elvben az elefánt már régóta védett állat. Mégis büntetlenül lehet pusztítani. Az elmúlt tíz évben Szumátrán egyetlen embert sem ítéltek el orvvadászat miatt. Hiába vannak törvények, ha azok betarthatatlanok.
Az utólagos vizsgálatok szerint az elefántok túlnyomó többségét méreggel ölik meg, csak öt százalékukat lövik le. Az ormányosokat nemcsak az orvvadászok pusztítják, akik az agyarakat busás pénzért adják el. Sokszor azért kell elpusztulnia az elefántnak, mert behatol az ültetvényekre, elfogyasztja a termést és olykor még az emberekre is rátámad. Persze ezen „együttélési” gondok fő oka az, hogy az ember hatol be az elefánt élőhelyére. Kiirtják az erdőt, hogy a helyére jövedelmező ültetvényeket telepítsenek. A természetvédők szerint csak egy magas szinten koordinált, jól finanszírozott és az emberek és az elefántok „szempontjait” egyaránt figyelembe vevő program lehet a megoldás. Ellenkező esetben harminc év múlva egyetlen vadon élő elefánt sem lesz Indonéziában.